1. Mit nevezünk jogdíjnak?

A fotósok és a modellek szerződéseiben gyakran ugyanazzal a szóval találkozunk: jogdíj.

Csakhogy a két esetben egészen más jogokról beszélünk.

A fotós a saját alkotásának felhasználását engedélyezi. Az ezért járó díjazás a szerzői jogi jogdíj, amelynek alapját a szerzői jogról szóló törvény adja.

A modell pedig azért kérhet pénzt, hogy hozzájáruljon képmásának például reklámcélú felhasználásához. Ezt a díjazást a szakmai gyakorlatban szintén nevezhetik jogdíjnak. A modell jogosultsága azonban a képmáshoz való személyiségi jogából ered, a díjazás feltételeit pedig a felek megállapodása határozza meg.

2. Miért jár jogdíj a fotósnak?

A fotós a fénykép szerzőjeként rendelkezik műve felhasználásának engedélyezéséről. A díjazás alapját a szerzői jogi törvény adja.[1] A jogszabály pontosan így rendelkezik: „Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.”[2]

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha a fotós egyéni, eredeti jellegű fényképet készít – ezt nevezi a szerzői jogi törvény fotóművészeti alkotásnak –, ő dönthet arról, hogy mások milyen feltételekkel használhatják fel a művét. Például megengedheti, hogy a fotóval illusztráljanak egy cikket, könyvborítón szerepeltessék, vagy éppen dobozos tejet reklámozzanak vele.

Az engedélyezésért főszabály szerint díjazás jár. Erről a fotós csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a felhasználási szerződést írásba kell foglalni, a díjazásról való lemondásnak is írásban kell történnie.

De mi történik, ha valaki saját magáról készült fényképet szeretne másnak átadni, hogy az reklámban használja fel?

Egy megtörtént esetben a menyasszony az esküvői fotói közül egyet ajándékba adott a menyasszonyiruha-kölcsönzőnek. A vállalkozás később reklámanyagokban, helyi és országos lapokban is felhasználta a képet. [3]

A Szerzői Jogi Szakértő Testület megállapította, hogy az ifjú pár a fénykép szereplője, a kép szerzője a fotós. A menyasszony tehát hiába adta ajándékba a fényképet, ezzel nem jogosíthatta fel a ruhakölcsönzőt arra, hogy reklámokban használja fel. A fénykép felhasználását a szerző vagy más szerzői jogi jogosult engedélyezheti. A képen szereplő személy pusztán attól, hogy őt ábrázolja a felvétel, még nem szerez ilyen jogosultságot.

Attól tehát, hogy valakiről fénykép készül, vagy ő rendeli meg a fotózást, még nem válik a fénykép szerzőjévé.

A képmásához fűződő jogai természetesen megilletik, ezekről a következő fejezetben lesz szó.

3. Jár-e jogdíj a modellnek?

Amikor modellekről beszélünk, elsősorban a hivatásszerűen modellkedő személyekre gondolunk, akiknek a képmását például reklámokban használják fel.

A képmáshoz való jog azonban mindenkit megillet.

A modell díjazása több részből állhat. Egyrészt pénzt kap a munkájáért: azért, hogy rendelkezésre áll, részt vesz a fotózáson, pózol a kamera előtt. Ezt a felek munkadíjnak vagy megbízási díjnak is nevezhetik.

Másrészt külön díjazásban állapodhatnak meg azért, hogy a modell engedélyezi képmásának reklámcélú felhasználását. Ezt az összeget a szakmai gyakorlatban gyakran jogdíjnak nevezik, így könnyen összetéveszthető a fotósnak járó szerzői jogi jogdíjjal.

A Polgári Törvénykönyv szerint a képmás elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A képmáshoz való jog megsértése nevesített személyiségi jogsértésnek minősül. Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult. Jogsértés esetén a modell például sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért, illetve egyéb jogkövetkezmények érvényesítése érdekében is felléphet. [4]

Ha a modell beleegyezett a fotózásba, azzal a reklámcélú felhasználást is engedélyezte?

A bírói gyakorlat szerint a fénykép elkészítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti automatikusan azt, hogy a képet reklámokban is fel lehet használni. A két felhasználási helyzetet külön kell vizsgálni. [5]

A reklámcélú felhasználás kereskedelmi hasznosításnak minősülhet, ha üzletszerű gazdasági tevékenység körében történik, és fennáll a gazdasági haszonszerzés lehetősége. [6] Az engedély nélküli reklámcélú felhasználás a körülményektől függően a jóhírnévhez való jogot is sértheti, például ha azt a hamis látszatot kelti, hogy az érintett személy egy adott terméket népszerűsít vagy támogat. [7].

A bírói gyakorlat a képmás kereskedelmi felhasználásának vagyoni értékét is elismeri. A modell képmása reklámokban marketingértéket képviselhet, amelynek hasznosításáról az érintett maga dönthet. [8]  A bíróság eseti döntésében rögzítette, hogy a modell képmása mint marketingtényező az érintett személyiségének része, amely felett önrendelkezési joga van. [9]

4. Ha kifizettem a fotózást, miért kell még jogdíjat is fizetnem?

Kifizetted a fotózást, megkaptad a képeket. Akkor most azt csinálsz velük, amit akarsz?

Attól függ, miben állapodtatok meg a fotóssal.

Amikor megrendelsz egy fotózást, vagy kiválasztasz egy fotózási csomagot, általában egy előre meghatározott árat fizetsz. Ez az összeg a képek felhasználásának díját is tartalmazhatja, így előfordulhat, hogy külön jogdíjat már nem kell fizetned.

Ehhez azonban már a fotózás előtt tisztázni kell, mire szeretnéd használni az elkészült képeket. Más értéke lehet például egy családi portré magáncélú felhasználásának és ugyanannak a fényképnek egy országos reklámkampányban történő felhasználásának.

A fotósnak ezért a jogdíj kérdéséről is rendelkeznie kell: megállapodhat a megrendelővel a díjazásban, vagy kifejezetten lemondhat róla.

A szerzői jogi törvény főszabályként a visszterhesség vélelmét állapítja meg, vagyis a felhasználási engedélyért a szerzőt díjazás illeti meg, kivéve, ha arról kifejezetten lemondott. De mi történik, ha a felek egyáltalán nem rendelkeznek a jogdíjról? Ha sem annak összegében, sem a díjazásról való lemondásban nem állapodnak meg, a felhasználási szerződés létre sem jön, mert a díjazás kérdése a szerződés lényeges feltétele. [10]

Más a helyzet, ha a felek megállapodnak a jogdíjról, de nem tartják be az előírt alaki követelményeket. Ha például a felhasználási szerződést írásba kellett volna foglalniuk, de ezt elmulasztották, a szerződés alaki okból érvénytelen.

Mi történik akkor, ha a fotós átadja a képeket, de a felhasználásukról nem állapodnak meg?

Egy bírósági döntés szerint felhasználási szerződés hiányában a fényképen szereplő személy a fotóstól kapott képeket magáncélra, szűk családi vagy baráti körben mutathatja be. A szerzői jogi védelem alatt álló fényképek honlapon vagy közösségi oldalon történő közzététele azonban már túllépi ezt a keretet, és megfelelő engedély hiányában jogsértő. [11]

Mielőtt megrendeled a fotózást, tisztázd a fotóssal, hogy a kialkudott ár milyen felhasználásokra jogosít fel. Megoszthatod a képeket a közösségi oldaladon? Felhasználhatod őket a vállalkozásod reklámozására? Meddig és milyen felületeken? Ha a tervezett felhasználásra a megállapodás nem terjed ki, ahhoz külön engedélyre és további jogdíj megfizetésére lehet szükséged.

5. Mennyi a fotósoknak járó jogdíj?

Mennyi jogdíjat kérhet a fotós? És honnan tudhatjuk, hogy a kért összeg reális?

Ezek a kérdések a bíróságokon is rendszeresen felmerülnek. A Szerzői Jogi Szakértő Testület nyilvánosan elérhető szakvéleményeiben[12] több olyan ügyet is találunk, amelyben azt kellett megvizsgálni, hogy a követelt jogdíj összege túlzó-e.

A szakértői testület több alkalommal is a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület éves díjszabását vette alapul a jogdíj mértékének megítéléséhez. [13]

A 2026. évi díjszabás itt érhető el.

Fontos azonban tudni, hogy ez a díjszabás a fotós és a megrendelő közötti megállapodásra nem kötelező.

A felek szabadon állapodhatnak meg a jogdíj összegében.

A HUNGART díjtáblázata a közös jogkezelés körében irányadó, az egyedi megállapodásoknál összehasonlítási alapként szolgálhat.

A jogdíj összegét elsősorban az határozza meg, hogy a fotós milyen felhasználást és milyen feltételekkel engedélyez. Számít például, hogy a képet egyszer vagy többször használhatják fel, mennyi ideig, és milyen széles körben. A szerzői jogi nagykommentár alapján az alábbi táblázatban összefoglaltam azokat a szempontokat, amelyek alacsonyabb vagy magasabb jogdíjat indokolhatnak. [14]

A táblázat az egyes felhasználási feltételek díjra gyakorolt lehetséges hatását mutatja be. A jogdíj összegét a feltételek együttes mérlegelésével lehet meghatározni.

Összefoglaló táblázat: A jogdíj összegét befolyásoló körülmények. Forrás: a szerzői jogi nagykommentár Szjt. 42. §-ához fűzött magyarázata, 2. pont.

A táblázatban szereplőkön kívül további körülmények is befolyásolhatják a jogdíj összegét. A szakértői vélemények, a bírósági döntések és a HUNGART díjszabása alapján ilyen szempont lehet például:

• A fénykép elhelyezése és észlelésszáma: vagyis hogy hol jelenik meg a kép, és várhatóan hány ember találkozik vele (például forgalmas út mellett elhelyezett plakáton vagy nagy látogatottságú weboldalon). [15]
• A fénykép mérete: nyomtatott kiadványban mekkora helyet foglal el a fénykép, például negyedoldalas vagy egész oldalas megjelenésről van szó, plakátoknál és dekorációs felhasználásnál a felület nagysága is számít. [16]
• A hordozó típusa: újságban, magazinban, könyvben, elektronikus könyvben, naptárban vagy plakáton jelenik meg a kép. [17]
• A kiadvány kereskedelmi jellege: értékesítésre szánt termékben használják fel a fényképet, vagy ingyenesen terjesztett kiadványban. [18]
• Reklámcélú felhasználás: a képet termék vagy szolgáltatás népszerűsítésére használják fel. [19]

A fénykép felhasználási értékét a kép jellege is befolyásolhatja. A Szerzői Jogi Szakértő Testület egy ügyben arra mutatott rá, hogy a bárki által elkészíthető produktum felhasználási értéke alacsony lehet. [20]

6. Mi történik jogosulatlan felhasználás esetén?

Mi történik, ha valaki engedély nélkül használ fel egy fényképet? És mi a helyzet akkor, ha a fotós ugyan engedélyezte a felhasználást, de a képen szereplő személy ehhez nem járult hozzá?

A válasz attól függ, kinek a jogát sértették meg.

A fotós szemszögéből

A fénykép szerzőjének engedélyére főszabály szerint szükség van a szerzői jogi védelem alatt álló kép felhasználásához. Jogosulatlan felhasználás történhet akkor is, ha valaki rendelkezik ugyan engedéllyel, de túllépi annak kereteit.

Néhány gyakori példa:

• Túllépik az engedély kereteit. A megrendelő egy évre kapott engedélyt a fénykép weboldalon történő felhasználására, de három évvel később is ott szerepel a kép. Vagy a weboldal mellett óriásplakáton és magazinban is megjelenteti.
• Más is felhasználja a képet. Egy partnercég vagy más vállalkozás letölti a fényképet az internetről, és a saját reklámjában használja fel, anélkül hogy erre engedélyt szerzett volna.
• Engedély nélkül módosítják a fényképet. Átdolgozzák vagy olyan módon változtatják meg, amelyre a felhasználási engedély nem terjed ki. A módosítás körülményeitől függően a szerző személyhez fűződő jogai is sérülhetnek.
• Lehagyják a fotós nevét. A felhasználás során elmulasztják a szerző nevének feltüntetését, pedig erre a szerző jogosult lenne.

A fotós a jogsértés miatt többféle igényt érvényesíthet. Követelheti például a jogsértés abbahagyását és a jogsértő állapot megszüntetését, valamint a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését. Ez utóbbi összegének meghatározásakor az elmaradt jogdíjnak is jelentősége van. A törvényi feltételek fennállása esetén kártérítést, személyhez fűződő jogainak megsértése esetén pedig sérelemdíjat is követelhet. [21]

A modell szemszögéből

A fényképen szereplő személynek a saját képmásához fűződő jogai sérülhetnek. Attól, hogy a fotós engedélyezte a kép felhasználását, még vizsgálni kell, hogy az ábrázolt személy hozzájárulása mire terjedt ki.

Ilyen jogsértés történhet például akkor, ha:

• Más célra használják a képet. A modell egy portréfotózás során készült képének közzétételéhez járult hozzá, később azonban egy politikai kampányban vagy egy betegségről szóló reklámban jelenik meg a fényképe. A felhasználás azt a hamis látszatot is keltheti, hogy a modell támogatja a hirdetett ügyet vagy terméket.
• Túllépik a hozzájárulás kereteit. A modell egy meghatározott reklámkampányhoz járult hozzá, de a képet később más kampányban, új felületeken vagy az eredetileg megállapodott időtartamon túl is felhasználják.
• A jogosulatlan felhasználás szakmai hátrányt okoz. Egy korábbi reklámfotó továbbra is azt a látszatot kelti, hogy a modell egy adott márkát képvisel. Ez akár egy másik márkával tervezett együttműködését is veszélyeztetheti.

A modell a személyiségi jogainak megsértése miatt követelheti például a jogsértés abbahagyását és a jogsértő állapot megszüntetését. Sérelemdíjra is jogosult lehet, és ha a jogsértés miatt bizonyítható vagyoni kára keletkezett, kártérítést is követelhet. A személyiségi jog megsértésével elért vagyoni előny átengedése szintén felmerülhet. [22]

Mi a legfontosabb különbség?

• A fotós azt kifogásolhatja, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló alkotását engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve használták fel.
• A modell pedig azt, hogy a képmását az általa engedélyezett körön kívül használták fel.

Ugyanaz a fényképfelhasználás akár mindkettőjük jogait is sértheti.