Nem szeretem ezt a kérdést. Pontosabban azt, amit általában értenek alatta.

Ha a fotós és a modell megbeszélik a fotózás feltételeit, majd ezek alapján együtt dolgoznak, rendszerint már létrejött közöttük valamilyen megállapodás (szerződés). Más kérdés, hogy azt írásba foglalták-e, és később bizonyítani tudják-e, pontosan miben állapodtak meg.

A magyar jog nem ír elő általános írásbeli követelményt a fotós körökben „modellszerződésként” emlegetett megállapodásokra. Van azonban egy fontos kivétel: a fényképek szerzői jogi felhasználásának engedélyezésére irányuló megállapodást főszabály szerint írásba kell foglalni. 

Nem is gondolom, hogy minden modellfotózáshoz többoldalas szerződésre lenne szükség. Sok kérdés egy egyszerű e-mail-váltással is tisztázható. Éppen ezért ritkán vállalok ilyen szerződés készítését.

A napokban azonban kivételt tettem.

Egy fotós, egy letöltött szerződés és sok megválaszolandó kérdés

Egy ügyfelem azzal keresett meg, hogy fizetett modelleket szeretne fotózni. Elsősorban gyakorolni szeretne, fejleszteni a tudását, és a jól sikerült képekkel bővíteni a portfólióját.

Az interneten természetesen talált modellszerződés-mintákat. Le is töltött egyet, sőt egyes rendelkezéseit idézni is tudta. Mégsem volt biztos abban, hogy az megfelel az elképzeléseinek.

Olyan megállapodást szeretett volna, amelyből mindketten pontosan tudják, mit vállalnak. Kinek mi a feladata? Ki viseli a költségeket? Milyen képek készülhetnek? Ki válogatja ki őket? Át kell-e adni a nyersképeket? Át kell-e adni bármilyen képet? Mire használhatja a képet a fotós, és mire a modell?

Ráadásul voltak egészen konkrét elképzelései, amelyekre a letöltött sablon nem tért ki.

Ahogy elkezdtük összeállítani a szerződést, egyre több kérdés merült fel. Olyanok is, amelyekre elsőre talán egyikünk sem gondolt.

És éppen ez adta az ötletet ehhez a cikkhez.

Miért nem biztos, hogy megfelelő egy letöltött szerződésminta?

Nem minden internetes szerződésminta rossz, de könnyen lehet, hogy egészen más helyzetre készült.

Más szempontokat kell figyelembe venni egy reklámfotózásnál, egy megrendelésre készülő portrésorozatnál, egy TFP/TFCD-együttműködésnél vagy egy olyan fotózásnál, ahol a fotós fizet a modellnek azért, hogy gyakorolhasson.

Eltérhet a fotózás célja, a felek kötelezettsége, a költségek viselése és az is, hogy ki, milyen célra szeretné felhasználni a képeket.

A szerződés elkészítésekor egyébként az adatvédelmi kérdések okozták nekem a legtöbb fejtörést, pedig ismerem a szabályokat. A konkrét, egyedi helyzetben történő alkalmazásuk azonban jóval nehezebb tud lenni, mint azt elsőre gondolnánk. 

Mi mindent kellett átgondolnunk?

Az alábbi kérdéseket egy konkrét szerződés előkészítése során gyűjtöttem össze. Talán más fotósoknak és modelleknek is hasznos sorvezető lehet a megállapodásuk előkészítéséhez, függetlenül attól, hogy annak mely részeit szükséges írásba foglalniuk.

1. A szerződés tárgya

• A felek alapvető kötelezettségvállalása: Mit vállal a fotós, és mit vállal a modell? Például a fotós vállalja a fényképek elkészítését, és ha ebben megállapodtak, azok átadását. A modell pedig vállalja, hogy a megbeszélt feltételek szerint pózol a fotózáson díjazásért, az elkészült képekért cserében, vagy szívességből. 
• A fotózás célja: Mi a fotózás célja? Például gyakorlásról, portfólióépítésről vagy megrendelésre készülő képekről van szó? Ennek tisztázása előrevetíti, hogy mire használhatják fel a fotókat a felek.

2. A fotózás előkészítése és lebonyolítása

• Időpont és időtartam: Mikor lesz a fotózás, és mennyi ideig tart?
• Pontos helyszín: Hol lesz a fotózás? Ha több helyszínen, valamennyi helyszínt érdemes pontosan meghatározni.
• Koncepció és stílus: Milyen témájú, jellegű és stílusú képek készülnek? Például portré-, divat-, glamour-, fehérneműs, takart akt- vagy művészi aktfotók. A fotózás hangulatát, koncepcióját is érdemes előzetesen tisztázni.
• Ruházat, smink és kellékek: Szükség van-e meghatározott ruházatra, sminkre, kellékekre? Ki biztosítja ezeket?
• Jelenlévők köre: Kik lehetnek jelen a fotózáson? Például sminkes, fodrász, asszisztens vagy a modell kísérője.
• Kiskorú modell részvétele: Részt vesz-e kiskorú modell a fotózáson? Ki jogosult a nevében szerződést kötni, illetve hozzájárulni a képmása elkészítéséhez és felhasználásához? Szükséges-e a törvényes képviselő jelenléte a fotózáson?
• Előkészületek és technikai háttér: Ki gondoskodik a helyszín rendelkezésre állásáról, a technikai eszközökről és a szükséges előkészületekről? Ilyen előkészület lehet például a stúdió lefoglalása, a világítás és a háttér előkészítése, a szükséges kellékek beszerzése vagy a sminkes időpontjának egyeztetése.
• A modell további kötelezettségei: Milyen kötelezettségeket vállal a modell a fotózás során a pózoláson kívül? Például a megbeszélt időpontban történő megjelenést, a fotózás teljes egyeztetett időtartama alatti rendelkezésre állást, a vállalt ruházat és kellékek biztosítását, valamint az együttműködést a fotóssal.
• Egyeztetés és módosítási protokoll: Hogyan egyeztetik a felek a fotózás részleteit, és hogyan módosíthatják a már megbeszélt feltételeket? Például e-mailben vagy szöveges üzenetben, a változtatásokat mindkét fél által visszaigazolva.

3. A határok meghúzása a fotózáson

• Kizárt témák és pózok: Milyen témákban, beállításokban és helyzetekben vállal közreműködést a modell, és melyeket zárja ki kifejezetten? Például vállal-e fürdőruhás, fehérneműs, takart akt- vagy aktfotózást?
• Nem egyeztetett pózok kezelése: Mi történik, ha a fotós a helyszínen olyan beállítást vagy pózt javasol, amelyről korábban nem állapodtak meg? Például a modell visszautasíthat egy számára kellemetlen pózt vagy beállítást, de ha a fotózás más módon is folytatható, továbbra is köteles teljesíteni a korábban vállalt közreműködést.
• Elkülönülés az átöltözéshez: Biztosított-e a megfelelő elkülönülési lehetőség az átöltözéshez?
• Fizikai kontaktus szabályozása: Hozzáérhet-e a fotós a modellhez, például a ruházat vagy a testhelyzet igazítása érdekében? Érdemes tisztázni, hogy a modell maga igazítja meg a haját vagy a ruháját, és ha mégis szükséges a testi érintés, a fotós azt előzetesen jelzi-e.
• Szünetek tartása: Kérhetnek-e a felek szünetet a fotózás során? Ha igen, mennyi ideig tarthat a szünet? 
• Idő előtti befejezés: Mi történik, ha a fotózást a tervezettnél korábban kell befejezni? Például a modell rosszulléte, műszaki hiba vagy a felek közötti súlyos konfliktus miatt. Hogyan számolnak el ilyenkor a díjazással és a már felmerült költségekkel?

4. Mennyibe kerül a fotózás, és ki fizeti a számlát?

• A modell díjazása és kifizetése: Kap-e a modell díjazást a közreműködéséért? Ha igen, mekkora összeget, és mikor, milyen módon fizeti meg a fotós? Például készpénzben, a fotózás végén vagy később, banki átutalással.
• A díjazás jogi tartalma: Mit foglal magában a modell díjazása? Kizárólag a fotózáson való közreműködésért jár, vagy a felek a modell képmásának későbbi felhasználásához adott hozzájárulást is ellenértékhez kötik? 
• A díjazás és az elkészült képek kapcsolata: Függ-e a díjazás az elkészült képek számától vagy minőségétől? Például ugyanannyi díjazás jár-e a modellnek akkor is, ha a fotós végül egyetlen képet sem talál alkalmasnak a portfóliójába?
• Utazás és parkolás: Ki viseli az utazási és parkolási költségeket?
• Helyszínbérlet költsége: Bérelni kell-e a fotózás helyszínét? Mennyi a bérleti díj, és ki fizeti?
• Stáb és kellékek költségviselése: Ki fizeti a sminkes, a fodrász, a ruházat és a kellékek költségeit?
• Előre nem tervezett kiadások: Mi történik, ha a fotózás során előre nem tervezett kiadás merül fel? Például meg kell hosszabbítani a stúdióbérletet, vagy további kelléket kell beszerezni.
• Lemondás, késés, távolmaradás: Mi történik, ha valamelyik fél lemondja a fotózást, késik vagy meg sem jelenik? Mennyi idővel korábban kell jelezni a lemondást, és ki viseli a már felmerült, vissza nem téríthető költségeket?
• A fotózás elmaradása váratlan körülmények miatt: Mi történik, ha a fotózás betegség, kedvezőtlen időjárás vagy műszaki hiba miatt elmarad? Például új időpontot egyeztetnek, és megállapodnak a már felmerült költségek viseléséről.

5. Mi történik a fotózás után? – Válogatás, utómunka és képátadás

• A képek kiválasztása: Ki választja ki az elkészült fényképek közül a felhasználásra szánt képeket? A fotós önállóan dönt, vagy a modell is részt vesz a válogatásban?
• Képátadás a modellnek: Kap-e a modell az elkészült fényképekből? Ha igen, hány képet, milyen formátumban és felbontásban, milyen módon és határidővel ad át neki a fotós?
• Nyersfájlok (RAW) kérdése: Köteles-e a fotós az eredeti, szerkesztetlen (RAW) fájlokat is átadni? Érdemes ezt külön tisztázni, mert a kész fényképek átadása nem feltétlenül jelenti a RAW-fájlok átadását is.
• Az utómunka és retusálás mértéke: Milyen mértékben módosíthatja a fotós a képeket az utómunka során? Például végezhet-e olyan retusálást, amely jelentősen megváltoztatja a modell külsejét?
• Mesterséges intelligencia alkalmazása: Felhasználható-e mesterséges intelligencia a képek átalakításához? Például készíthető-e a modellről olyan új kép, amelyen valójában soha nem szerepelt, vagy megváltoztatható-e a megjelenése generatív MI segítségével?
• A jóváhagyott képek azonosítása: Hogyan azonosítják a felek azokat a fényképeket, amelyek felhasználására a modell engedélyt kap? Például a fájlnevek felsorolásával vagy az átadott képekről készített, mindkét fél által visszaigazolt jegyzékkel. Pontosan kell tudni azonosítani azt, amire a felhasználási engedély szól.
• Fájlok megőrzése és archiválás: Meddig őrzi meg a fotós az elkészült képeket és az eredeti fájlokat? Mi történik azokkal a fényképekkel, amelyeket végül nem választanak ki?

6. Ki és mire használhatja fel az elkészült fényképeket? 

• Szerzői jogi jogosultságok: Ki rendelkezik a fényképek szerzői jogaival? Változtat-e ezen, ha a modell díjazást kapott a fotózásért, vagy éppen ő fizetett a képek elkészítéséért?
• Fotós felhasználási területei: Milyen célokra használhatja fel a fotós a modellről készült fényképeket? Például közzéteheti-e azokat a honlapján, a közösségi oldalain, a portfóliójában vagy egy kiállításon?
• A képmás felhasználásához adott hozzájárulás: Hogyan járul hozzá a modell a képmása felhasználásához? Előzetesen meghatározott felhasználási módokra ad hozzájárulást, vagy a konkrét fényképeket is jóvá kell hagynia a közzététel előtt?
• Azonosíthatóság szerinti különbségtétel: Különbséget tesznek-e a felek a modell azonosítására alkalmas és az arra nem alkalmas fényképek felhasználása között? Például szükséges-e a modell jóváhagyása egy olyan részletfotó közzétételéhez, amelyen nem ismerhető fel?
• Képek jóváhagyási rendje: Hogyan és milyen határidővel hagyja jóvá a modell a közzétételre szánt fényképeket? Például a fotós elektronikus úton megküldi a kiválasztott képeket, a modell pedig meghatározott időn belül, a képek egyértelmű megjelölésével nyilatkozik. Érdemes azt is rögzíteni, hogy a válasz elmaradása nem jelent hozzájárulást.
• Időbeli és környezeti korlátozások: Mennyi időre és milyen korlátozásokkal járul hozzá a modell a képmása felhasználásához? Például kizárhat bizonyos közzétételi felületeket, vagy meghatározhatja, milyen környezetben nem jelenhetnek meg a róla készült képek.
• Eltérés az eredeti felhasználási céltól: Mi történik, ha a fotós később az eredetileg megállapodottól eltérő célra szeretné felhasználni a fényképeket? Például a portfóliójához jóváhagyott képet egy reklámkampányban is fel szeretné használni.
• Modell általi felhasználási lehetőségek: Mire használhatja fel a modell a róla készült fényképeket? Például megoszthatja-e azokat a közösségi oldalain, felhasználhatja-e a portfóliójában vagy reklámcélra?
• Képhasználat ellentételezése a modell részéről: Fizetnie kell-e a modellnek a fényképek felhasználásáért? A fotós ingyenesen vagy díjazás ellenében engedélyezi számára a képek felhasználását?
• Utólagos átszerkesztés és szűrők tilalma: Módosíthatja-e a modell az átvett fényképeket? Például alkalmazhat-e saját szűrőket, megvághatja-e vagy más módon átszerkesztheti-e a képeket?
• Harmadik személyeknek történő átadás: Engedélyezheti-e a modell a fényképek felhasználását harmadik személyek számára? Például hozzájárulhat-e ahhoz, hogy egy vállalkozás reklámcélra használja fel azokat?
• Névfeltüntetés és vízjel: Hogyan kell feltüntetni a fotós nevét a fényképek felhasználásakor? Például a kép mellett, a képaláírásban vagy a közösségi médiában történő megjelöléssel? Mi történhet a fényképen elhelyezett vízjellel?
• A hozzájárulás visszavonása: Mi történik, ha a modell később meggondolja magát? Például visszavonja a hozzájárulását egy már közzétett fénykép felhasználásához. Milyen következményekkel járhat ez?

7. Mi a helyzet a személyes adatok kezelésével?

• Adatkezelési tájékoztatás módja: Hogyan tájékoztatja a fotós a modellt a személyes adatai kezeléséről? Például külön adatkezelési tájékoztatóban, amelynek átadását és átvételét a szerződésben is rögzítik.
• Megfelelő adatkezelési jogalapok: Milyen jogalapon kezeli a fotós a modell személyes adatait? Például mely adatkezelések szükségesek a szerződés teljesítéséhez, melyek alapulhatnak jogos érdeken, és melyekhez szükséges a modell hozzájárulása?

Teljes a lista? Aligha.

Pedig elég hosszúra sikerült.

Ezeket a kérdéseket egy gyakorlási és portfólióépítési célú fotózáshoz gyűjtöttük össze, ahol a modell díjazásban részesül.

Más helyzetben egészen más problémák merülhetnek fel. Az is előfordulhat, hogy a felsorolt kérdések egy része egyáltalán nem releváns.

A lista tehát nem teljes körű, és nem is valamiféle kötelező szerződési tartalomjegyzék. A felsorolásból természetesen kimaradtak a szerződések szokásos rendelkezései, például a felek azonosító adatai, a szerződés módosításának, megszűnésének vagy a jogviták rendezésének szabályai. Ezeket is érdemes átgondolni, de ezek nem speciálisan a modellfotózás körében merülnek fel.

Volt szerződésetek?

Lehet, hogy volt. Akár többoldalas, aláírt dokumentum is. De vajon mindketten ugyanazt értettétek alatta?