HÍREK, BLOG

Fizetnem kell, ha a Copytrack, a PhotoClaim vagy a PicRights felszólító levelet küld?

E-mailt kapsz a Copytracktől, a PhotoClaimtől vagy a PicRightstól. A levél szerint a weboldaladon jogosulatlanul használtál fel egy fényképet, ezért több száz, esetenként több ezer euró megfizetését követelik. Mellékelnek egy képernyőképet, megjelölik a követelt összeget, és határidőt szabnak a fizetésre. Ha nem fizetsz, további jogi lépéseket helyeznek kilátásba. Az első reakció többnyire a döbbenet. Hiszen a képet évekkel ezelőtt töltötted fel. Talán a weboldalfejlesztőd választotta ki, esetleg egy stockfotóoldalról vásároltad. Az is lehet, hogy fogalmad sincs, honnan származik. Valóban szerzői jogot sértettél? Jogosult a feladó pénzt követelni? Ki kell fizetned a megjelölt összeget? És mi történik, ha figyelmen kívül hagyod a levelet? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, lépésről lépésre.
Egy jelentéktelennek tűnő fotó is okozhat problémát. Fotó: Richlach M.
Egy jelentéktelennek tűnő fotó is okozhat problémát. Fotó: Richlach M.

Kitől érkezhet váratlan felszólítás?

Magyarországon gyakran találkozhatunk három vállalkozás nevével:

Copytrack: a korábbi COPYTRACK GmbH 2025 júniusától RD Legal GmbH néven működik tovább. A társaság a Copytrack márkanév mellett RIGHTS-DEFEND néven is küld szerzői jogi felszólításokat. Székhelye Berlinben, Németországban található.

PhotoClaim: a PhotoClaim sp. z o.o., korábbi nevén PhotoClaim Research sp. z o.o. székhelye Varsóban, Lengyelországban van.

PicRights: a PicRights Europe GmbH székhelye a svájci Pfäffikonban található.

Mindhárom vállalkozás a fényképek engedély nélküli felhasználásával kapcsolatos követelések érvényesítésével foglalkozik.

Copytrack (vagy új nevén: Rights Defend)

„Erősítjük és védjük a médiajogokat.” [1]

A Copytrack fotósok, képügynökségek és más jogosultak megbízásából keresi az interneten felhasznált fényképeket, és közreműködik az engedély nélkülinek tartott felhasználások rendezésében. Szolgáltatásait egyéni fotósok is igénybe vehetik.

A vállalkozás honlapján a jogviták békés, mindkét fél számára tisztességes rendezését hangsúlyozza. Ennek részeként a felszólítás címzettje igazolhatja a felhasználási engedélyét, vagy bizonyos esetekben utólagos licencet vásárolhat.

PhotoClaim

„Figyelje, hol használják fel a fényképeit, derítse ki, kik használják őket, és kapja meg az Önnek járó pénzt!” [2]

A PhotoClaim közvetlenül a fotósokat szólítja meg. Szolgáltatása a fényképek internetes felhasználásának figyelésére, a feltételezett jogsértések azonosítására és az ezekből eredő követelések érvényesítésére terjed ki. A vállalkozás nemzetközi ügyvédi hálózatot is igénybe vesz. 

A PhotoClaim jelenleg nem fogad új jelentkezéseket, az érdeklődők várólistára iratkozhatnak fel. [3]

PicRights

„Célunk a szerzői jogi követelések gyors és méltányos rendezése.” [4]

A PicRights fényképek jogosulatlan felhasználásának felderítésével és a kapcsolódó követelések rendezésével foglalkozik. Ügyfelei között jelentős nemzetközi hírügynökségek is találhatók. Az Associated Press (AP) és az Agence France-Presse (AFP) saját honlapján is megerősíti, hogy a PicRights közreműködésével lép fel fényképeinek engedély nélküli felhasználásával szemben. [5]

A PicRights több országban külön társaságokon és együttműködő ügyvédi irodákon keresztül működik.

Mit érdemes ebből megjegyezni?

A három vállalkozás működésében közös, hogy fényképek felkutatását vállalják az interneten, és ha a felhasználást jogosulatlannak tartják, a jogosult megbízásából felszólítást küldenek a weboldal üzemeltetőjének.

A Copytrack, a PhotoClaim és a PicRights tevékenysége országhatárokon ível át. Egy magyar weboldal üzemeltetője is kaphat felszólítást egy külföldi fotós vagy képügynökség követelése miatt. A jelenség korántsem magyar sajátosság: a vállalkozások tevékenységével több európai országban is foglalkoztak, Olaszországban pedig versenyhatósági eljárások is indultak.

Egy fénykép akkor is megtalálható, ha megvágták, átméretezték, megváltoztatták a színeit, vagy eltávolították a metaadatait. A Copytrack ismertetése szerint képkereső rendszere a fényképek digitális jellemzőiből egyedi „ujjlenyomatot” készít, és a képeket pixel- és vektorszinten is összehasonlítja az interneten található képekkel. A keresőrobotok webáruházakban, céges honlapokon, blogokon, online magazinokban és más internetes felületeken is kutatnak a fényképek után.

A PhotoClaim saját honlapja szerint mesterséges intelligenciával támogatott képfigyelést végez, a PicRights pedig képfelismerő technológia alkalmazásáról számol be. E két vállalkozás keresőrendszerének pontos működéséről nem rendelkezünk részletesebb, független forrással. 

A keresőrendszerek olyan fényképeket is megtalálhatnak, amelyeket évekkel korábban töltöttek fel egy azóta megszűnt vagy már nem működő honlapra, és amelyekről az üzemeltető régen megfeledkezett. Saját ügyvédi gyakorlatomban is találkoztam ilyen esettel: a felszólítást a PicRights küldte.

A képfelismerés ugyanakkor önmagában nem dönti el, hogy történt-e szerzői jogi jogsértés. A felhasználási engedély meglétét és a felhasználás egyéb jogi körülményeit külön kell vizsgálni.

Kaptam egy felszólító e-mailt. Most mi lesz?

Elég egy évekkel ezelőtt írt blogbejegyzés, benne egy azóta elfeledett, jelentéktelennek tűnő fényképpel. A blogot már régóta senki sem frissíti, a kép azonban továbbra is elérhető az interneten. Aztán egy nap érkezik egy angol nyelvű e-mail: 350 eurót követelnek a fénykép engedély nélküli használata miatt.

Mit tartalmaz egy ilyen levél? A feladó megnevezi a fénykép készítőjét – vagy azt, aki a kép felhasználásáról dönthet –, és pontosan megjelöli, melyik fotóról és melyik weboldalról van szó. Gyakran egy képernyőképet is mellékel.

A levél szerint a kép közzétételéhez nem volt engedélyed, ezért pénzt követelnek, vagy lehetőséget ajánlanak a használat utólagos rendezésére. Az általam vizsgált felszólításokban általában több száz, esetenként több ezer euróról van szó.

Mit kell először megvizsgálni? Amikor feltöltesz egy képet a weboldaladra, azzal bárki számára elérhetővé teszed. Ehhez általában engedélyre van szükség. Elsőként azt érdemes megnézned, kaptál-e engedélyt a fénykép használatára, és ezt mivel tudod igazolni. Lehet, hogy nem, mert az interneten találtad a képet, és úgy gondoltad, szabadon felhasználhatod. De az is előfordulhat, hogy a fotós megengedte a használatát, vagy egy fényképeket kínáló oldalon kaptál hozzá engedélyt, akár ingyenesen, akár pénzért.

Magyar viszonyok között bizony soknak tűnhet a követelés mértéke. De vajon kiderül a levélből, hogy pontosan miért kérnek ennyi pénzt?

A felszólító levelek nem mindig csak magát a kép használatát kifogásolják. Előfordul, hogy külön összeget kérnek azért is, mert a weboldalon nem tüntetted fel a fénykép készítőjének nevét. Emellett kamatot, ügyvédi díjat és egyéb költségeket is követelhetnek. 

A levelek abban is különböznek, mennyire részletesek: van, amelyik tételesen levezeti, miért kérnek ennyit, míg mások csak egyetlen végösszeget közölnek.

Attól, hogy a levélben szerepel egy összeg, még korántsem biztos, hogy az egészet meg is kell fizetned. Két kérdést érdemes külön megvizsgálni: történt-e szerzői jogi jogsértés, és ha igen, megalapozott-e a követelt összeg? Ha pedig csak egy végösszeget közölnek, még azt sem tudhatod, pontosan miből áll a követelés.

Egy jó igazolással le is zárhatod az ügyet

Megtaláltad a fotós levelét, amelyben hozzájárult a fénykép használatához? Vagy előkerült a képet kínáló oldalról kapott engedély? Ebben az esetben jó eséllyel gyorsan pontot tehetsz az ügy végére.

Az igazolást el kell küldeni a felszólítást küldő vállalkozásnak. A tapasztalat az, hogy ha a dokumentum rendben van, gyakran nem is érkezik újabb megkeresés. Sokszor még választ sem küldenek – legfeljebb röviden megköszönik a küldött igazolást –, és ezzel véget is ér a levelezés.

Nem mindegy, mire szólt az engedély 

Mielőtt azonban hátradőlnél, érdemes alaposan megnézni, milyen feltételekkel kaptad meg a képet. Két gyakorlati tapasztalatra érdemes figyelni:

  • Ha a weboldal készítője szerezte be a képet: Előfordul, hogy a fényképet nem te, hanem a weboldalad készítője töltötte le egy képügynökségtől. Ilyenkor az a döntő, hogy az ő engedélye megengedte-e, hogy a képet az ügyfele weboldalán is felhasználja. Ez attól függ, milyen feltételekkel kapta meg a képet a képügynökségtől.
  • Ha ingyenesnek jelölt képet használtál: Az ingyenesen letölthető fotóknál is vannak feltételek. Egy korábbi ügyben például a kép készítője ugyan engedélyezte az ingyenes használatot, de az üzleti célú felhasználást kizárta. A fotó egy eredetileg nem üzleti célú blogon jelent meg, amely köré később vállalkozás épült. A PhotoClaim által kezelt ügyben arra hivatkoztak, hogy a felhasználás üzleti célú volt, ezért arra már nem terjedt ki az ingyenes engedély, és emiatt jelentős összeget követeltek.

Ha azonban valóban megvolt az engedélyed, és annak minden feltételét betartottad, az engedély nélküli használat miatt nem lehet megalapozott a követelés veled szemben.

Levettem vagy lecseréltem a fényképet. Ezzel megoldottam a problémát?

Egy magyar ügyben a weboldal üzemeltetője megfizette a Copytrack követelését, majd eltávolította a kifogásolt fényképet. A további használatáért már nem akart fizetni. Később mégis újabb felszólítást kapott, mert a képkereső rendszer ismét megtalálta a fotót, pedig az már sehol sem látszott a weboldalon.

Egy másik, az olasz versenyhatóság határozatában is dokumentált ügyben egy kisvállalkozástól egyetlen fénykép miatt mintegy 3200 eurót követeltek. A vállalkozás végül 2000 euróért egyezséget kötött, eltávolította a képet a honlapjáról, és kötbérrel biztosított nyilatkozatot is aláírt a további használat megszüntetéséről. Később mégis újabb 6000 eurót követeltek tőle, arra hivatkozva, hogy a fénykép az eredeti internetes címén továbbra is megnyitható volt. Bár a vállalkozás állítása szerint a képet a weboldal háttértárolójából is törölte, a vita lezárásáért végül további 1000 eurót fizetett. [6]

A fénykép eltávolítása két szempontból fontos. Egyrészt a törlés önmagában nem rendezi a korábbi felhasználás miatt támasztott követelést. Ha a felhasználás jogsértő volt, annak következményei a kép eltávolítása után is fennmaradhatnak.

Másrészt arra is figyelni kell, hogy a fénykép valóban eltűnjön a weboldalról, és a közvetlen internetes címén se maradjon hozzáférhető.

Előfordulhat ugyanis, hogy a fotót eltávolítod a cikkből vagy az aloldalról, de a képfájl továbbra is a weboldal tárhelyén marad. Ilyenkor a kép már nem látszik az oldalon, a közvetlen internetes címén (URL-jén) azonban továbbra is megnyitható lehet, és a képkereső rendszerek is megtalálhatják.

Mire figyelj, ha eltávolítod a fényképet?

  • Őrizd meg a bizonyítékokat. Mielőtt törölnéd a képet, készíts képernyőképet az oldalról, és mentsd el a felhasználással kapcsolatos rendelkezésedre álló adatokat. Ezekre később még szükséged lehet.
  • Ellenőrizd, hogy a kép valóban eltűnt-e. A bejegyzésből való eltávolítás mellett a médiatárban és a tárhelyen maradt fájlra is figyelj. Ha ismered a kép közvetlen internetes címét, ellenőrizd, hogy azon továbbra is elérhető-e.
  • Figyelj arra, mit vállalsz az egyezségben. Különösen akkor lehet súlyos következménye egy hiányos törlésnek, ha kötbérrel biztosított nyilatkozatot írtál alá. Ilyen megállapodás előtt pontosan tisztázni kell, mire vállalsz kötelezettséget, milyen feltételekkel és milyen összegű kötbér mellett.

Miért követelnek több száz vagy több ezer eurót?

Megnézted a képügynökség honlapját, ahol ugyanezt a fényképet akár 10 euróért is letöltheted. Most pedig kaptál egy felszólítást, amelyben több száz eurót követelnek ugyanannak a fényképnek a felhasználásáért. Hogy lehet ekkora különbség?

A követelt összeg kiszámításakor rendszerint abból indulnak ki, hogy a jogszerű felhasználásért mekkora felhasználási díjat kellett volna fizetni. De honnan veszik ezeket a számokat?

Az egyik módszer a szakmai díjajánlások alkalmazása. 

Ilyen például a német MFM/Bildhonorare, amely a fényképek különböző felhasználási módjaihoz kapcsolódó, Németországban szokásos díjakról ad tájékoztatást. [7] A PhotoClaim megbízásából eljáró német ügyvéd több általunk vizsgált felszólításban is erre a díjajánlásra hivatkozott. Az MFM azonban nem kötelező díjszabás: a benne szereplő összegek alkalmazhatósága az adott felhasználás körülményeitől függ.

A másik módszer a fotós vagy a képügynökség saját díjainak figyelembevétele. 

A Copytrack a fotós által korábban alkalmazott felhasználási díjakból indul ki, amelyek igazolására számlákat kérhet. [8] Ha ilyen számlák nem állnak rendelkezésre, az MFM-ajánláshoz is fordulhat.

A PicRights esetében a képügynökség díjszabási (licencelési) elvei szolgálnak kiindulópontként. A társaság saját tájékoztatója szerint az általa képviselt fényképek díja többek között a felhasználás módjától, időtartamától, területi kiterjedésétől és a kép megjelenítésének jelentőségétől függ. Egy általam vizsgált ügyben a PicRights arra hivatkozott, hogy a követelt összeget a megbízó képügynökségtől kapott információk és díjszabási elvek alapján határozta meg. Ugyanakkor azt is közölte, hogy nem ismeri a képügynökség belső árképzését, ezért részletes számítást sem tud adni. [9]

Mi növelheti még a követelt összeget?

A felszólításokban az alapdíjon felül további összegek is megjelenhetnek.

További összeget követelhetnek azért is, mert a fénykép felhasználásakor nem tüntették fel a szerző nevét. A PhotoClaim által kezelt, általunk vizsgált ügyekben az eljáró német ügyvéd az alapul vett felhasználási díjat 100%-kal növelte. Ez azt jelenti, hogy például 500 eurós díjból 1000 eurós követelés lett, még az egyéb költségek felszámítása előtt.

A levelekben ezenfelül dokumentációs költség, ügyvédi díj és késedelmi kamat is szerepelhet. Ezeket az összegeket különböző okokból követelik: a névfeltüntetés elmaradása miatt kért összeg a fotós szerzői jogának megsértéséhez kapcsolódik, a dokumentációs költség a jogsértés felderítésének és rögzítésének, az ügyvédi díj pedig az igény érvényesítésének az ára – míg késedelmi kamatot a tartozás késedelmes megfizetése miatt számíthatnak fel. Mivel mindegyik tételre eltérő szabályok és feltételek vonatkoznak, külön-külön kell megvizsgálni, hogy az adott ügyben valóban jogosan követelik-e őket. 

A cikk második részében azt vizsgáljuk meg, milyen jelekből ismerhető fel, ha a követelés további bizonyításra szorul, valóban külföldi bíróság elé kerülhet-e az ügy, és milyen konkrét lépéseket érdemes tenni a levél kézhezvétele után.

A cikk elkészítésének háttere

A cikk elkészítését saját tapasztalataim és az alábbi kutatómunka segítették:

  • Fotósként regisztrált fiókkal rendelkeztem a Copytrack rendszerében, így annak működését felhasználói oldalról is megismerhettem.
  • Kísérletet tettem a PhotoClaim rendszerében történő regisztrációra, de nem jártam sikerrel.
  • Áttekintettem a PhotoClaim által hivatkozott bírósági határozatokat. Ezek jelenleg már nem érhetők el a PhotoClaim honlapján, Robert Fechner ügyvéd honlapján azonban továbbra is megtekinthetők.
  • Ügyfeleim ügyeiből mindhárom vállalkozás eredeti felszólító levelei, valamint a velük folytatott levelezés is rendelkezésemre áll.
  • A kutatás során hivatalos dokumentumokat is feldolgoztam, köztük az olasz versenyhatóság által közzétett határozatokat.

A cikkben felhasznált, nyilvánosan hozzáférhető forrásokat az alábbi hivatkozások tartalmazzák.

Facebook
LinkedIn
Email

HIVATKOZÁSOK

[1] We Strengthen & Protect Media Rights. https://www.copytrack.com/ (2026.11.16.)
[2] “Monitor Your Images. Find out who is using your photos and get paid what you’re owed!” https://photoclaim.com/ (2026.11.16.)
[3] https://photoclaim.com/waiting-list/ (2026.11.16.)
[4] “Our goal is to resolve copyright claims quickly and fairly.” https://picrights.global/ (2026.11.16.)
[5] https://www.ap.org/contact-us/copyright-compliance és https://www.afp.com/en/useful-links/copyright-protection (2026.11.16.)
[6] AGCM, PS12170, 30304. számú határozat, 2022. szeptember 13., 19–22. pont.
[7] https://bvpa.org/wp-c0nt3nt5/up10ad5/2025/02/BVPA_Mitgliederbroschuere_2-2025_V2_Einzelseiten_L1.pdf (2026.11.16.)
[8] AGCM, PS12629 – COPYTRACK-VENDITA LICENZE DIRITTO D’AUTORE, 31390. számú határozat, 2024. november 26.
[9] https://picrights.com/en-gb/faqs/ (2026.11.16.)

A weboldalon megjelenő blogcikkek, vélemények, írások a szerző saját véleményét tükrözik, ismeretterjesztési, tájékoztatási célból készültek, nem tekinthető jogi tanácsadásnak, és az itt megjelent tartalomra hivatkozás nem alapozhat meg jogi szakvéleményt.

További érdekességek

Hogyan történik irodánkban a távazonosítás és a „távelőttemezés”?

Előfordulhat, hogy nagy nehézségekbe ütközik a személyes találkozás az ügyfelünkkel a távolság vagy egyéb akadály miatt, mégis azonosítanunk kell őt, vagy alá kell írnia egy fontos dokumentumot. Erre a helyzetre megoldás a távazonosítás és a távelőttemezés.
Busi Antónia segítségével bemutatjuk, hogyan történik ez az irodánkban, az okmányokon természetesen kitakartunk minden személyes adatot.

BŐVEBBEN

Hogyan tudod megközelíteni az irodánkat?

Az ügyvédi irodánk egy új építésű ingatlanban helyezkedik el. A hozzánk érkező futárok rendszeresen eltévednek, mert a navigációs rendszerek nem frissültek kellő gyorsasággal, így nem találják meg a Golgota teret. Néhány tippet adunk a könnyebb tájékozódáshoz.

BŐVEBBEN

Hogyan lehet időpontot foglalni?

Ügyvédi irodánkba online is lehetséges időpontot foglalni. Az online foglalás előnye, hogy külön egyeztetés nélkül láthatóak a szabad időpontok, valamint az ügyfelek naptárában is megjelenik a lefoglalt időpont és azt szükség szerint tudják módosítani.

BŐVEBBEN
error: Content is protected !!
Scroll to Top