Használtad már ma a ChatGPT-t?

Tüntettél már el villanyvezetéket a képről a Photoshopban?

Módosítottál már hátteret egy fotón?

Megkérted már a Geminit, hogy alakítsa át egy fotódat vagy generáljon teljesen újat?

Ha bármelyik kérdésre igennel válaszoltál, ez a cikk neked szól.

Röviden: az MI használata nem tilos. Jelölni akkor kell, ha a tartalom valóságosnak tűnhet, pedig mesterségesen jött létre vagy érdemben módosult, illetve bizonyos közérdekű szövegeknél. Az MI nem veszi át a közzétevő felelősségét. A hibás, megtévesztő vagy jogsértő tartalomért továbbra is az felel, aki nyilvánosságra hozza.

A különböző MI-rendszerek nagy mennyiségű szintetikus tartalmat tudnak előállítani, egyre nehezebbé válik az emberek számára, hogy megkülönböztessék az ember által előállított és autentikus tartalomtól. E rendszerek széles körű rendelkezésre állása és növekvő képességei új kockázatokat teremtenek a nagyléptékű félretájékoztatás és a manipuláció, a csalás, a személyazonossággal való visszaélés és a fogyasztók megtévesztése tekintetében.[1]

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (AI Act)[2] 50. cikke szerinti átláthatósági kötelezettségek 2026. augusztus 2-től alkalmazandók, és az MI-generált tartalmak jelölésére, a deepfake-ekre, valamint bizonyos MI-vel létrehozott közérdekű publikációkra vonatkoznak.[3]

Ez a cikk kifejezetten azoknak a fotósoknak, cikkíróknak, tartalomkészítőknek készült, akik például képgenerálásra vagy szövegírásra mesterséges intelligenciát használnak. Ők a rendelet fogalomhasználata szerint „alkalmazó”-nak minősülnek. Alkalmazó: olyan természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy egyéb szerv, aki vagy amely a felügyelete alá tartozó MI-rendszert használja, kivéve, ha az MI-rendszert személyes, nem szakmai jellegű tevékenység során használják.[4]

Ez a cikk elsősorban azt a gyakorlati kérdést tárgyalja, hogy mikor kell jelezni az olvasónak vagy nézőnek, hogy a tartalom MI-vel készült vagy MI-vel módosult, tehát nem tér ki az összes, MI-rendszerre vonatkozó megfelelési kötelezettségre.

Mi változik 2026. augusztus 2-től?

Az AI Act önmagában nem tiltja, hogy a kép-, audio- vagy videótartalom létrehozására vagy manipulálására használd a mesterséges intelligenciát, de az átláthatósági szabályok életbe lépnek és kötelezővé válik bizonyos tartalmak jelölése.

A cél a megtévesztés megelőzése, ugyanis a mesterséges intelligencia által létrehozott vagy manipulált tartalom érzékelhetően hasonlíthat meglévő személyekre, tárgyakra, helyekre, entitásokra vagy eseményekre. A tartalmat megtekintő vagy meghallgató személy nem minden esetben tudja megkülönböztetni a valóságos, autentikus tartalomtól (emberi tapasztalatból fakadó, hiteles élményből származó tartalomtól). Ezáltal megtévesztésre kerül.

Az úgynevezett deepfake tartalmakon egyértelműen és megkülönböztethetően fel kell tüntetni, hogy a tartalmat mesterségesen hozták létre vagy manipulálták. A deepfake jelentése: az MI által generált vagy manipulált kép, audio- vagy videotartalom, amely hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyekre, entitásokra vagy eseményekre, és amely egy személy számára megtévesztő módon autentikusnak vagy valóságosnak tűnne.[5]

A rendelet külön kezeli a szolgáltatókra háruló feladatokat és az alkalmazókra háruló feladatokat. Röviden a szolgáltató, aki létrehozza, fejleszti pl. a ChatGPT-t, alkalmazó, aki szövegeket írat a ChatGPT-vel.[6]

A szolgáltató feladata lehet például a géppel olvasható jelölés, az alkalmazó feladata lehet például a közönség tájékoztatása, deepfake vagy közérdekű MI-szöveg esetén.

A tájékoztatás célja nem az, hogy feltárja a fotós vagy a szövegíró, hogy mesterséges intelligenciát használt. A központi kérdés mindig az, hogy valóságosnak tűnik a tartalom, pedig nem az? Erről kell tájékoztatni a közönséget, azaz jelölni kell.

Mit jelent az, hogy „jelölni kell”?

Nem szükséges óriási piros pecsétet tenni a kép közepére, vagy harsogó nagybetűkkel kezdeni a szövegeket. A közönségnek meg kell értenie, észlelnie kell, hogy amit lát, hall, olvas, az nem valóságos, manipulált.

A jelölés történhet klasszikus szöveges formában, hasonlóan ahhoz, ahogyan a fotó környezetében a szerzőt tüntetjük fel (pl. „Fotó: Nagy János”). Csak ebben az esetben az MI-t jelöljük meg:

• „A kép mesterséges intelligenciával készült illusztráció.”
• „A képet a [Szoftvernév] MI generálta, illusztráció.”
• „A videó mesterséges intelligenciával létrehozott vagy manipulált elemeket tartalmaz.”

A tájékoztatás egy másik lehetséges módja az Európai Bizottság által kidolgozott EU-s ikonkészlet használata. Ezek az ikonok ingyenesen elérhetők, szabadon felhasználhatók. Az ikonkészlet itt tölthető le.

Az EU-s ikonkészlet háromféle jelölési logikát kínál.

1. MI érintett

Az alapikon általános jelzés: azt mutatja, hogy a tartalom létrehozásában vagy módosításában mesterséges intelligencia vett részt. Akkor lehet hasznos, ha a tartalom mellett külön szöveges magyarázat is szerepel, vagy ha az ikon egy részletesebb, második információs rétegre vezet.

2. Az egész tartalom MI-kimenet

A „teljesen mesterséges intelligencia által generált” jelölés akkor használható, ha a teljes jelölendő tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre, emberi alkotóelem vagy érdemi emberi szerkesztői kontroll nélkül.

3. Valódi tartalmat / emberi alapot módosítottak MI-vel

A „részben mesterséges intelligenciával módosított” jelölés akkor használható, ha egy már meglévő, ember által készített tartalmat módosítottak MI-vel. Ilyen lehet például egy valódi fotón végzett arccsere, vagy egy valódi ingatlanfotó MI-vel történő berendezése.

A jelölés és az ikonok használata során figyelni kell arra, hogy legyen azonnal látható a jelölés, ne takarja más elem, megosztáskor is maradjon együtt a tartalommal, legyen akadálymentes, szükség esetén szövegesen is kiegészíthető.

Az EU-s ikonok megjelenítésére a Bizottság gyakorlati ajánlásokat és elhelyezési szempontokat ad. Ezek különösen azoknak hasznosak, akik az ikonokat a jelölési kötelezettség teljesítéséhez kívánják használni:

Az EU-s ikon nem varázsplecsni. Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy az ikonok használata opcionális, magának az AI Act 50. cikkének teljesítése viszont kötelező. Önmagában az ikon elhelyezése nem bizonyítja a jogi megfelelést: az ikon csak egy eszköz, de nem váltja ki az érthető, jól látható és az adott tartalomhoz igazított tájékoztatást.

Képek, hangok, videók: mikor beszélünk jelölendő tartalomról?

A rendelet az alkalmazók kötelezettségei között rögzíti, hogy akik eredetinek vagy valóságosnak tűnő („deepfake”) kép-, hang- vagy videotartalmat hoznak létre vagy manipulálnak, azoknak közölniük kell, hogy a tartalmat mesterségesen hozták létre vagy módosították[7].

Akkor most minden fotót vagy videót jelölni kell, amin kicseréltünk egy színt, eltávolítottuk a hátteret, vagy digitális retust alkalmaztunk?

A rendelet külön kezeli a nyilvánvalóan művészeti, kreatív, szatirikus, fiktív vagy hasonló műveket. Ezekben az esetekben a jelölési kötelezettség úgy korlátozódik, hogy a közlés ne akadályozza a mű megjelenítését vagy élvezetét. Nem kell tehát elrontani az alkotást egy durva, oda nem illő jelzéssel, de a nézőt valamilyen formában mégis tájékoztatni kell a mesterséges eredetről.

A fő kérdés a mindennapi gyakorlatban az, hogy hol húzódik a határ az átlagos képszerkesztés és a kötelezően jelölendő tartalom között.

A rendeletben nem találunk kész zsinórmértéket vagy eseti példákat; nem írja le senki, hogy egy pattanás eltávolítása még szabad, de egy arc kicserélése már jelölésköteles. Az iránytűnk a következő elv: minél inkább megváltozik a kép által közvetített valóság, annál inkább felmerül az átláthatósági kötelezettség. Ha egy képen háttércserét végzünk, vagy új személyt adunk hozzá, a tartalom már olyasmit állít a valóságról, ami a valóságban nem történt meg.

Az AI Act nem állapít meg olyan általános szabályt, hogy egy adott szerkesztési művelet önmagában mindig vagy soha nem jelölendő. A kötelezettség megítélése a tartalom jellegétől, a felhasználás céljától és a konkrét körülményektől függ.

Hogy mégis el tudjuk helyezni a mindennapi műveleteket ezen a láthatatlan skálán, nézzünk néhány gyakorlati példát:

• Zajszűrés: Általában technikai javítás, a valóságérzékelés nem változik.
• Vágás: Kompozíciós döntés, a kép állítása általában ugyanaz marad.
• Pattanás vagy porszem retusálása: Tipikusan esztétikai korrekció, nem változtatja meg a kép üzenetét.
• Kuka eltüntetése egy virágfotó hátteréből: Határeset. Egy művészi vagy illusztratív virágfotónál jellemzően nem ugyanaz a kockázat, mint egy esemény vagy kereskedelmi állítás meghamisításánál. Más lehet a megítélés, ha a kép dokumentációs, reklám- vagy bizonyító szerepet kap.
• Ember hozzáadása egy valós esemény fotójához: Erősen kockázatos, mert olyan jelenlétet vagy eseményt sugallhat, amely nem történt meg. Ilyenkor nagy eséllyel felmerül az átláthatósági kötelezettség.
• Termék megváltoztatása reklámképen: Megváltoztatja a kínált dolog valóságát, ami az MI-szabályokon túl fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet.
• Vezetékek, oszlopok, falrepedések eltüntetése ingatlanfotón: Ha a vevő emiatt a valóságosnál jobb állapotúnak vagy rendezettebbnek látja a környezetet, az szintén a megtévesztés határát súrolja.

Egyetlen fotó története

Nézzük meg egyetlen fotó útját lépésről lépésre: az 1-4. lépésig tartanak a szabadon végezhető technikai korrekciók, az 5-7. lépésnél pedig már átlépjük a jelölési kötelezettség határát.

Eredeti fotó

Ez a kiindulópont, egyetlen módosítást sem tartalmaz.

Ikertulipánok. Eredeti fotó, technikai javítás nélkül. Értelemszerűen nem kell jelölni az MI használatát, mert nem is történt ilyen. Fotó: RichlachM.

Technikai javítások egy fotón

Photoshop használatával állítottam az expozíción, a fényességen, a kontraszton, zajt szűrtem és tetszetősebbé tettem a hátteret.

Ikertulipánok – technikai javításokkal. A tartalom nem változott, a kép hangulata változott, nem állít új tényt.
Nem kell jelölni az MI használatát a technikai javítások során. Fotó: RichlachM.

A háttér generatív kitöltése

Szűknek találtam a kompozíciót, ezért adtam egy kis teret a tulipánnak, Photoshopban. Abszolút alkotói megfontolásból. A kép üzenete ugyanaz: ikertulipánok hajtottak ki a kertemben, egy hagymáról több virág, ami nem hagyományos.

Ikertulipánok – nagyobb térben. Bár a Photoshop generatív kitöltés parancsát használtam, mondhatni, hogy mesterséges intelligenciával módosítottam a hátteret.
Nem az alkalmazott eszköz, hanem a módosítás eredménye alapján érdemes eldönteni, hogy felmerülhet-e a jelölési kötelezettség.

A tartalom módosítása generatív kitöltéssel

Kértem egy pillangót a tulipánra. A Gemini kisegített. Megváltozik a tartalom, új elem került a képre, amely nem volt jelen. Ugyanez a helyzet, ha egy csoportképre plusz egy főt helyezek el. A kép jobb alsó sarkában megjelent a Gemini ikon, amit nem távolítottam el, megosztáskor is együtt mozog a képpel. Picit ugyan keresni kell az ikont. Használhatok erre a képre EU-s ikont is, vagy kiegészíthetem szöveggel is a megjelölést.

Ikertulipánok pillangóval. Mesterséges intelligenciával módosított fotó, a pillangó eredetileg nem szerepelt a felvételen.
A kép olyan jelenetet mutat, amely nem történt meg. Eredeti felvétel: RichlachM.

A valóság meghamisítása vagy művészi önkifejezés?

Elképzelhető, hogy olyan látványt képzelek el a tulipánjaimnak, ami távol áll a valóságtól. Megtehetem, szerkeszthetem órákon keresztül a fotót és végül azért nem hasonlít az eredetire, mert nem is akarom, hogy hasonlítson rá.

Vagy készíthet ilyet a mesterséges intelligencia is.

Ikertulipánok (a fantáziámban?). Mesterséges intelligencia által módosított fotó.
A jobb alsó sarokban alig látható a Gemini jelölése, ezért az EU-s ikon is elhelyezésre került rá.

Háttércsere: a fűből város lesz

A következő kép helyszínt és hangulatot teremt, amely nem az eredeti valóság. A tulipánok az eredeti képről származnak, a háttér egy elképzelt olasz város, vagyis feltételezhetően az (a promptolás alapján), mert valójában nem tudhatjuk, hogy a háttér egyetlen fotóból, több fotóból vagy teljesen mesterséges mintázatokból épült fel.

A Gemini ikon most is elhelyezésre került a kép alsó sarkában, maga a szoftver helyezi rá, de szépen belesimul a környezetbe, így megkérdőjelezhető, hogy a néző azonnal érzékeli-e.

Ikertulipánok egy olasz városban. Mesterséges intelligencia által módosított kép. Nem lehet tudni, hogy az olasz város látképe valódi fotóról származik-e.

Teljesen MI-generált virágmező

Már nem egy fotó, hanem mesterségesen létrehozott illusztráció.

Első szempillantásra is gyanút kelthet a nézőben, már csak azért is, mert más évszakban virágzik a tulipán és a napraforgó. De lehet, hogy nem mérlegel, csak egy szép színes kép lát, amiről azt hiszi, hogy ez a valóság.

Tulipánmező napraforgóval – MI által generált illusztráció. A Gemini ikon látható a jobb alsó sarokban, de a javasolt EU-s ikon is elhelyezésre került.
A teljes tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre, emberi alkotómunka vagy érdemi emberi szerkesztői kontroll nélkül.

A kérdés nem az, hogy szebb lett-e a kép, hanem az, hogy a néző mit hihet róla: dokumentál valamit, vagy illusztrál valamit?

Mi a helyzet a szövegekkel?

Minden ChatGPT-vel írt Facebook-posztot, hírlevelet vagy cikket meg kell jelölni?

Röviden: nem. Az AI Act nem vezet be általános jelölési kötelezettséget minden egyes mesterséges intelligenciával írt sorra.

A rendelet szerint a tájékoztatási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a generált vagy manipulált szöveget a nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatása céljából teszik közzé[8]. Ráadásul ez alól is van egy nagyon fontos, a mindennapi munkát meghatározó kivétel.

Nem kell jelölni a szöveget, ha: A tartalom emberi felülvizsgálaton vagy szerkesztési ellenőrzésen esett át, és a tartalom közzétételéért egy természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel. Azaz: ha egy ember ellenőrizte, formálta a szöveget, és valaki névvel vagy céggel vállalja érte a jogi és szakmai felelősséget.

Hogyan néz ez ki a gyakorlatban? Például egy újságíró vagy szövegíró az MI-vel vázlatot írat, vagy legeneráltatja a cikk első verzióját. Ezután elvégzi a tényellenőrzést, átírja a gépies mondatokat, és hozzáadja a saját stílusát. Ha a tartalomgyártó egy lapnak vagy a saját nevesített blogjára dolgozik, és érdemi emberi kontroll után publikál, NEM kell kitennie az MI-jelölést.

A rendelet az ellenőrizetlen, ellenőrizhetetlen tényállítások és a dezinformáció terjedését kívánja gátolni. Aki ellenőriz, javít és felelősséget vállal, az mentesül a jelölési kötelezettség alól.

Így például teljesen szabad az út az MI-vel végzett helyesírás-javítás, nyelvi finomítás vagy vázlatkészítés előtt. Ami viszont már jelölésköteles (ha közérdekű témáról van szó), az a mesterséges intelligencia által gyártott szövegek érdemi felülvizsgálat nélküli, nyers másolása.

A „ránéztem” nem szerkesztői ellenőrzés. Érdemi ellenőrzésről akkor beszélünk, ha valaki tételesen átnézi a tényeket, forrásokat, dátumokat, jogszabályokat és következtetéseket, majd ezt követően vállalja a közzétételért a felelősséget.

„Nem kell jogdíjat fizetni, mert MI-kép” – tényleg ilyen egyszerű?

Bár szorosan nem függ össze az átláthatósági követelményekkel, sokan azért készítenek mesterséges intelligenciával képet vagy szöveget, hogy elkerüljék az esetleges szerzői jogi problémákat.

A kiindulópont alapja az, hogy a szerzői jogi oltalom a hatályos szabályozás szerint az ember által létrehozott, egyéni, eredeti tartalomra terjed ki. Ebből sokan arra a következtetésre jutnak, hogy ha a képet vagy szöveget egy algoritmus generálta, akkor a felhasználásnak sincsenek jogi korlátai, hiszen nincs olyan emberi szerző, akinek a jogai sérülnének.

az MI-generált kép nem lesz automatikusan „jogtiszta” csak azért, mert nem ember készítette.

Még a legújabb átláthatósági követelmények teljesülése mellett is felmerülhetnek egyéb kérdések. Azaz tájékoztathatjuk ugyan korrekt módon a nézőt, hogy nem valódi a tartalom, ám ez a transzparencia önmagában még nem jelent automatikus zöld utat. Attól, hogy nyílttá tesszük az MI használatát, magának a tartalomnak még számos más, általános jogszabálynak is meg kell felelnie.

Az MI által, érdemi emberi alkotói közreműködés nélkül létrehozott tartalom szerzői jogi védhetősége erősen kérdéses, mert a szerzői jog hagyományosan emberi alkotótevékenységhez kötődik. Ebből azonban nem következik, hogy a végeredmény minden jogi korlátozás nélkül felhasználható. A közzététel előtt azonban érdemes megfontolni, hogy a generált végeredmény:

• okozhat-e védjegyproblémát (például egy jogvédett logó vagy márkaelem eltorzított megjelenítésével),
• sértheti-e valakinek a személyiségi jogát, a személyes adatok védelméhez fűződő jogát (pl. a generált képen szereplő személy azonosítható),
• tartalmazhat-e megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot vagy fogyasztóvédelmi szempontból aggályos elemeket,
• illetve túlzottan hasonlíthat-e egy konkrét, létező szerzői műre, karakterre vagy egyedi stílusra.

Egy gyakorlati példa:

Egy MI-vel készített „luxus parfüm reklámkép” akkor is jogi problémát okozhat, ha a létrehozása során nem történt közvetlen szerzői jogsértés. Ha ugyanis a generált képen a parfümös üveg formája, a logó részletei, a hangulat vagy a kompozíció egyértelműen egy létező, ismert márkára emlékezteti a fogyasztót, az már a tisztességtelen verseny vagy a védjegybitorlás határát súrolhatja.

Mi van akkor, ha csak belső használatra készül a tartalom?

A jelölési kötelezettség szempontjából annak van jelentősége, hogy a tartalom eljut-e a közönséghez, ügyfelekhez, nézőkhöz vagy olvasókhoz. Egy belső vázlat, próbakép, szerkesztési munkafájl vagy még nem publikált tervezet más megítélés alá eshet, mint egy nyilvánosan közzétett reklámkép, cikk, videó vagy közösségi médiás poszt.

Ha azonban a belső használatra készült MI-tartalom később mégis kikerül a nyilvánosság elé, ügyfélhez vagy szélesebb közönséghez, akkor már a végleges felhasználás alapján kell megítélni, hogy szükséges-e a tájékoztatás.

Mi az a metaadat, és miért lett hirtelen fontos?

A mesterségesintelligencia-rendszerek szolgáltatónak olyan műszaki megoldásokat kell beépíteniük, amelyek lehetővé teszik a géppel olvasható formátumban történő jelölést és annak észlelését, hogy a kimenetet nem ember, hanem MI-rendszer hozta létre vagy manipulálta.

A rendelet példaként említi a vízjeleket, metaadat-azonosításokat, kriptográfiai eredetigazolást, naplózást, ujjlenyomatot vagy más technikákat.

A metaadat a kép rejtett névjegykártyája.

Egy képnél például a metaadatból megismerhetünk:

• technikai adatokat, mint a fájlméret, képméret, kamera típusa, objektív típusa,
• készítési adatokat, mint például mikor készült a kép, mivel készült a kép,
• helyadatokat, mint például GPS-koordinátákat,
• szerzői jogi adatokat, mint például a fotós neve, szerzői jogi közleménye,
• tartalmi adatokat, mint például a kép címét, leírását, kulcsszavait,
• MI-eredetadatokat, mint például, hogy a kép generatív MI-vel készült vagy MI-vel módosították.

Nagyon fontos, hogy az AI Act alapján elsődlegesen szolgáltatói kötelezettség az MI-eredetadatok feltüntetése a metaadatok között. Ez azt jelenti, hogy a generáló rendszernek kell úgy kiadnia a tartalmat, hogy az eredete géppel is felismerhető legyen.

Az alkalmazónak ezért arra kell figyelnie, hogy ha a fájl tartalmaz MI-eredetjelölést, azt ne távolítsa el automatikusan exportálás, tömörítés vagy feltöltés során, különösen akkor, ha a tartalom jelölendő.

A metaadat gyakran eltűnhet. Így például a webes tömörítés gyakran kipucolja a metaadatokat, hogy kisebb legyen a fájl, több közösségi média platform átméretezi, újratömöríti a képet és közben metaadatokat törölhet, képernyőfotó készítésnél az eredeti fájl metaadatai lényegében elvesznek, fotószerkesztő programokban általában beállítható, hogy egyes metaadatok törlődjenek.

A jövőben tehát fokozottan kell figyelni arra, hogy az általunk használt exportálási, tömörítési vagy feltöltési beállítások eltávolítják-e az MI eredetjelölést, amelyet meg kell őriznünk. Célszerű ellenőrizni a feltöltött fájlt is, nem csak az eredetit.

A régi tanács, amely arra tanította a tudatos felhasználókat, hogy töröljék a metaadatokat, mert lehet közöttük személyes adat is, nem teljesen veszett el.

A GPS-koordinátát ki lehet törölni, ha nincs rá szükség. Az MI-eredetjelölést viszont nem szabad automatikusan eltávolítani. Nem kell mindent benne hagyni, csak tudatosan kezelni.

Öt ellenőrző kérdés közzététel előtt

Mielőtt a „Közzététel” gombra kattintasz: Az 5 döntő kérdés

1. Megváltoztatja a tartalom a néző/olvasó valóságérzékelését? A tartalom nyilvánosságra kerül? (Ha a kép/szöveg olyan eseményt, helyszínt vagy személyt mutat valódinak, ami/aki a valóságban ebben a formában nem létezett: JELÖLNI KELL – ez a deepfake logika.)
2. Közérdekű vagy közéleti témáról szól az MI-vel generált szöveg? (Ha igen, és nem végzett rajta alapos, mondatról mondatra történő tényellenőrzést: JELÖLNI KELL.)
3. Átment a tartalom érdemi emberi szűrőn? (Átvállalta a szerkesztői felelősséget a ChatGPT által generált tényállításokért, vagy vakon rábízta magát a szoftverre?)
4. Megőrizte a fájlba ágyazott MI-metaadatokat? (Ellenőrizte, hogy az MI-eredetre vonatkozó technikai jelölés nem veszett-e el exportálás, tömörítés vagy feltöltés során?)
5. A jelölés egyértelmű és azonnal látható? (A néző már az első pillanatban – pl. a kép alatti feliratból vagy az EU-s ikonból – megérti, hogy manipulált/generált tartalommal találkozott, akadálymentes formában?)

Záró gondolat

Az AI Act nem törli el a régi világ szabályait, csak ráépül azokra, kiegészíti azokat. Az átláthatósági kötelezettség arról szól, hogy korrekt módon tájékoztatjuk a közönséget a technológia használatáról. Magáért a tartalomért azonban – legyen az egy cikk tényállítása vagy egy illusztráció – továbbra is az a személy felel, aki azt nyilvánosságra hozza. Az MI lehet hasznos eszköz szövegírásnál, képszerkesztésnél, ötletelésnél vagy illusztrációk készítésénél, de a jogi felelősséget az algoritmus nem vállalja át.

Nem az a döntő kérdés, hogy használtunk-e mesterséges intelligenciát. Az a döntő kérdés, hogy az MI használata megváltoztatta-e azt, amit a közönség valóságnak hihet, és kapott-e erről megfelelő tájékoztatást.

Az AI Act nem az MI használatát akarja visszaszorítani. Éppen ellenkezőleg: abból indul ki, hogy az MI a mindennapok része lett. A cél az átlátható és felelős használat elősegítése.